Thursday, September 8, 2011

Kisváros



S íme a Pelikán Panzió Kiskanizsán, a Haladás úton. A szállást Julie választotta ki, nekem egyetlen kikötésem volt: spártai legyen.
Nos, ez nem jött be. Kellemes, családias hely, csendes környezetben. Jól éreztem ott magam. A spártaiság pedig kimerült abban, hogy talán ez az szállás a városban, ami talán a legmesszebb van a laktanyától. Illetve van még a környéken egy hasonló fogadó, ha jól emlékszem ugyanebben az utcában, csak kicsit beljebb. Az néhány lépéssel még messzebb van talán.
Márpedig nekem feltett szándékom volt, hogy mindenhová gyalog megyek, eredetileg ide is úgy akartam kijönni. Szerencse, hogy nem így cselekedtem.

Haladás út - Kaposvári út. E távolságtartás közel sem volt tudatos: Julie-nak szándékában állt a laktanya közelében szállást foglalni nekem, de persze nem találta a térképen a kaszárnyát, ezért tőlem érdeklődött, hogy mégis, szerintem merre lehet? Így válaszoltam:
- Hagyd el, kicsim, majd rájövök, amikor ott leszek és visszaemlékezem! Jó lesz bárhol, elvégre csak egy kisváros az!
Nem is okvetlenkedett tovább, hanem a legjobb tudása szerint megtette, ami tőle tellett. Mert - gondoljatok csak bele - ha Nagykanizsa nekem egy kisváros, akkor neki, a született amerikainak mennyire az...

No comments:

Post a Comment