Közvetlenül a leszállás után, az első vágány mellől készítettem ezeket a felvételeket a vonatról, hátha magába zárja a hangulatot a kamera. A hossza 38 másodperc! Tehát már összességében több mint negyven másodperccel vagyunk időn túl.
A videó nem lett valami jó, zoomolok feleslegesen össze-vissza, rángatom a kamerát, de hát idegesít kissé, hogy mindjárt lemerül! 0:14-nél van egy nagyon vicces jelenet, Julie legalábbis jókat szórakozik az ehhez hasonlókon, pedig csak arról van szó, hogy kifújom a cigifüstöt és átmegy a kamera előtt. De hát ehhez hozzá tudja képzelni azt is – látott már nem egyszer – ahogy koncentrálok, meg mit tudom én... tevékenykedem! Többször előfordult már, s Julie kivétel nélkül jókat kacag rajta, pedig esküszöm: nem szándékosan teszem; de hát mit csináljunk, ha az élet ennyire nagy rendező?
A jelenettel – és a hozzá hasonlókkal – kapcsolatban van egy aprócska észrevételem. Olvastam, hogy ezeken a helyeken 2012 nyarán már tilos lesz a dohányzás. Szándékosan nem úgy fogalmaztam, hogy „nem lehet majd cigizni”, elvégre rágyújtani attól még rá lehet. Csak nem lesz majd szabad. Nagyon helyesen, bár én a jogszabályt tovább szigorítanám még kicsit, betiltanám például a házad udvarán is, mert az udvar se jó. Kijön a füst.
A büntetési tétellel sincs különösebb problémám, bár a legmagasabb összeghatárt kicsit megemelném, ha rajtam múlna, de csak a duplájára. Minimum.
És végeredményben – amiről itt elmélkedni akartam hosszan – a behajtás sem az én problémám: hajtsák be az illetékesek egy külföldin, ahogy tudják.
Ám mielőtt még valaki azzal jönne nekem, hogy én beszélek, pedig Amerika; nos, tisztelettel megkérném az illetőt, hogy szedje össze minden bátorságát és üsse be valamelyik keresőbe az „NC” és a „dohány” szavakat.
No comments:
Post a Comment